Mi történt veled azelőtt, hogy bekerültél a Jóbarátokba?

Épp keresztút elött álltam. Nem volt pénzem, de még mindig kézzel-lábbal tiltakoztam ez ellen, hogy feltegyem magamnak a nagy kérdést: ,, Oké, haver kéne valami rendszeres munka után nézned? Tulajdonképpen kit akarsz becsapni?''  Volt ugyanis egy kis megtakarított pénzem a bankban, amit még két Fox-sorozattal-a Top of Heatten és a Vinny and  Bobbyval-kerestem. Persze nem kerültek adásba, de a pénzt legalább megkaptam értük. Ám ahogy telt az idő, lassan azt is feléltem. Elég sokáig sikerült ugyan kihúznom belőle, de hát továbbra sem volt munkám. Már kezdtem kétségbe esni, de a remény még mindig élt bennem: csak jön végre valami. Olyan volt, mintha a halál csókja felébresztené az emberben az utolsó, elkeseredett energiát, hogy mindent kihozzon magából a meghallgatáson. Mintha a nagymonológ után még még hozzátettem volna: Kérem! Könyörgöm!''

Mondhatom, hogy Joey volt az, aki a jóbarátok közül a legtöbbet fejlődött?

Abszolút. Tudod, eleinte még egyáltalán nem volt megvilágítva, milyen is legyen Joey karaktere. Két évvel korábban szerepeltem utoljára a sorozatban, amelyben egy kissé ködös-homályos olasz srácot kellett alakítanom. Úgy éreztem, Joey nagyon hasonlít ahoz a sráchoz, csak épp sokkal viccesebb. Felépítettem hát a fejemben, milyen is legyen a figura, és azt vittem a filmbe. Aztán hamar kiderült, hogy a sorozat nagy siker lesz, és én semmiképpen nem akartam kikopni belőle, ugyhogy elhatároztam, mélyebben kidolgozom a figurát. Elöször is sehogy nem tudtam elképzelni, hogy tudnak majd lányok baráti kapcsolatban élni ezzel a Joeyval. Ross és Chandler valahogy érzékenyebben fordult a lányok felé, ami igazolhatta, valóságossá tette a barátságukat. Az én karakteremből ez teljesen hiányzott.